Uh, eltelt jó sok idő, mióta utoljára írtam valamit. Azóta jöttek és mentek a kilók, több-kevesebb sikerrel. Rengeteg minden történt az elmúlt időszakban, veszteségek, örömök, költözés, új munka, stb.
Mi nem történt? Nos, még mindig nem sikerült megszabadulnom véglegesen a kilóimtól. Viszont tavaly novemberben végre hatalmas elhatározásra jutottam. Rájöttem, hogy segítség nélkül elég nehezen fog menni, ezért kerestem egy dietetikust. Találtam egy nagyon jót, aki hetente küldte nekem az étrendet. Hatalmas lelkesedéssel vágtam bele, és komolyan úgy éreztem, hogy ilyen könnyen még soha nem sikerült kilókat leadnom. Lassan ment, hetente 0,5-1 kg, néha kicsit több. De mindig a fejemben volt, amit a dietetikus mondott, hogy lassan menjenek le a kilók, mert a gyors fogyás nem jó. Úgyhogy próbáltam nem elkeseredni, amikor esetleg kevesebb ment le, és a szemem rajta tartottam a nagy CÉLon. Annyira sikerült betartani, hogy még Karácsonykor se ettem semmi olyat, amit nem szabadott volna. Pedig volt kísértés, de erős voltam. Az első igazi "félrelépés" szilveszterkor volt, de belefért.
A kitartásnak köszönhetően 81,9 kg-ról lementem egészen 69,2 kg-ig. Talán 10 éve voltam utoljára 70 kg alatt. El se tudom mondani, mit éreztem abban a pillanatban, amikor a mérlegen megláttam a 6-ossal kezdődő számot.
A lenti kép mutatja, hogy meddig sikerült jutnom. :)
Aztán megint valami félrement, és az utóbbi pár hétben nem sikerült úgy fókuszálnom, hogy tovább tudjak menni. Persze ez várható volt. Valahogy mindig fel szoktam adni félúton. Most "sikerült" visszakapaszkodnom megint, ma reggel 72,9 kg voltam, bár ez szerintem elég extrém. Az utóbbi pár napban 71,9-et mutatott a mérleg. Nos, erre sem vagyok büszke.
Arra gondoltam, hogy most megint elindulok, illetve folytatom, amit elkezdtem. Elég sok mindenről lemondtam az elmúlt pár hónapban, épp ezért nem szabadna most feladnom. Meg kell találnom a fókuszt újra, hogy végre megszabaduljak attól, ami egész életemben zavart. Nagyon régen voltam már ilyen közel a célomhoz, ezért tovább kell mennem.
Amúgy észrevettem, hogy sokkal magabiztosabb vagyok, mióta ennyi kiló lement. Nagyon sok ruhát kifogytam az elmúlt hónapban, egyáltalán nem bántam. Akkor nevettem igazán, mikor kifogytam a "mércenadrágjaimat" is. :) Igen, azok a nadrágok, amiket az ember lánya titokban fel-felpróbálgat, és elálmodozik, hogy bár ez már jó lenne. Hihetetlenül élvezem, hogy bemehetek egy boltba úgy, hogy nem sírva jövök ki, és úgy, hogy találok olyat, ami jó rám. :) Fantasztikus érzés! :)
A diéta mellett nem sokat mozogtam sajnos, viszont tavaly elkezdtem kocogni. Azóta időről időre megint nekiállok. Most szeretném megint rendszeressé tenni. Valahogy azt kell megtanulnom, hogy mozgás nélkül minden vissza fog jönni, minden egyes kiló, aminek a leadásáért megszenvedtem. Ezért kell a mozgásnak beépülnie a mindennapjaimba.
Tehát ami eddig történt, azt magam mögé teszem, "...ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé..."
Nézzük a mai napi étrendet.
Reggelire ma 3 mini szelet szénhidrátcsökkentett kenyeret csináltam piritósként (ez a Fitt&well szénhidrátcsökkentett kenyér, ezt szoktam venni az utóbbi időben), ahhoz egy kevés szójamargarint és majdnem egy egész kápiapaprikát ettem.
Tízóraira három darab kiwit. Végre sikerült édeseket kifogni, a múltkor kénytelen voltam édesítőszerrel megszórni, annyira savanyúak voltak. :)
Az ebéd gyümölcsleves lesz és vega rizses hús. Igyekszem ezentúl recepteket is írni majd, valamint képeket feltenni.
Az uzsonna ma 1 db alma, 5 db Korpovit keksszel.
Vacsorára még nem tudom, mit terveztem, de azt hiszem, egy doboz füstölt sprotnit fogok enni, piritóssal és csemege uborkával. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése