Spagetti hamis húsgombóccal 1

Ez igazából a sokadik verzió, amit csináltam, felteszem majd a legelső verziót is. Amikor még ettem húst, gyakran csináltam spagettit húsgombóccal. Nagyon szerettem. Később elfogadtam, hogy ennyi volt, nincs többé húsgombóc.

Néha gondolkodtam rajta, hogy mivel lehetne kiváltani. Tudom, hogy általában a vegák szójával helyettesítenek dolgokat, de én alapból próbálom elkerülni a szója használatát ahol lehet. Valahogy nem bízom benne annyira, soha nem lehet tudni, hogy mennyire génmanipulált...

Aztán a múltkor görög barátném mesélte, hogy egy szomszédja gyerekére vigyázott és csinált neki gombócot és a gyerkőc nem vette észre, hogy nem húst eszik. Aztán kérdeztem, hogy miből csinálja. Felsorolt pár dolgot, többek közt padlizsánt. A receptre már nem emlékeztem, mire hazaértem, de a padlizsán megmaradt. Arra gondoltam, hogy mekkora ötlet.

Na, akkor neki is álltam a kísérletezgetésnek. Az első variáció óta már elég sokszor próbálgattam, de ez a mostani ízlik a legjobban. Ebben használtam ricottát is, de egy előző verziót anélkül csináltam és úgy is nagyon jó volt.

Tojást alapból nem használok hozzá, bár szerintem az alap (húsos) receptben az is volt. Nekem így is összeáll a massza, igaz sütőben sütöm ki, nem próbáltam még olajban. Lehet, hogy úgy nem maradna egyben, de eddig nem volt gond.

A kis gombóckák nem lesznek persze olyanok, mint a húsos társuk, belülről kicsit krémesebbek. Viszont nagyon finomak.

Teljes kiőrlésű spagettivel és bolognai-s szósszal tálaltam.

Hozzávalók (8 kis gombóchoz):

/kb. 302 kcal/

196 g padlizsán

27 g (1 kis fej) hagyma (én salotta hagymát használtam, de vörös/lilahgymával is tökéletesen jó)

11 g fenyőmag

21 g (1 ek) ricotta (elhagyható minden további nélkül)

5 g (1 gerezd) fokhagyma

4 g (1 tk) parmezán

5 g (1 ek) zsemlemorzsa

rozmaring (csak szárított volt itthon)

só, bors

1-2 ek extra szűz olívaolaj

Elkészítés:

A padlizsán felét felkarikáztam kb 1 cm-es szeletekre. Egy szilikon kenőecset (na, végre találtam valami nevet rá) segítségével megkentem az egyik oldalát vékonyan olajjal. Sózni nem szabad. Grill serpenyőben megsütöttem őket. Csak annyi olajban, amennyivel bekentem. Sajnos a padlizsán olyan, mint egy szivacs, meg tudna enni jó sok olajat. Nem kell teljesen puhára grillezni. Igazából grillezés nélkül is jó, de szerintem az ad neki egy extra ízt.

Közben a fenyőmagot száraz serpenyőben, kis lángon feltettem pirulni. Mikor elkészült, apróra darabokra vágtam.

A hagymát kis kockákra vágtam és a padlizsán kenéséből megmaradt olajon feltettem sülni. A padlizsán másik felét felaprítottam és a hagymával együtt sütöttem egy rövid ideig.

A padlizsánokat, a fenyőmagot, a ricottát, zsemlemorzsát, parmezánt összekevertem egy tálban. Rozmaringgal, sóval és borssal fűszereztem és rányomtam a gerezd fokhagymát.

Ezután lefedve hűtőbe tettem kb 30 percre. Ez azért fontos, mert így fog összeállni a massza.

A fél óra leteltével kis gombócokat formáltam belőle, zsemlemorzsába forgattam és egy kiolajozott jénaiba tettem sorba őket. Előmelegített sütőben 200 fokon kb 30 percig sütöttem.

Hozzávalók a bolognai szószhoz:
/kb. 144 kcal/

40 g sárgarépa

24 g (1 kis fej) hagyma

1 ek olívaolaj

100 ml paradicsomlé

fahéj, rozmaring, kakukkfű

só, bors

Elkészítés:

A répát vékonyan elszeleteltem és az olajon feltettem sülni. A hagymát karikára vágtam és amikor a répa már majdnem puha volt, hozzátettem. Fedő alatt, kevés sóval tovább sütöttem. Mikor a hagyma is megpuhult, ráöntöttem a paradicsomlevet. Rozmaringgal, borssal, kakukkfűvel és egy "titkos" hozzávalóval, pici fahéjjal ízesítettem. Már jó ideje valahányszor olaszos beütésű paradicsomos mártás csinálok, mindig teszek bele egy késhegynyi fahéjat. Hát, valami fantasztikus ízt ad neki. Pár percig főztem, míg a szósz kicsit besűrűsödött.

Közben kifőztem a spagettitésztát. Ráöntöttem a szószt a kifőtt spagettire, rátettem a gombóckákat és sajtot szórtam a tetejére.

Spagetti hamis húsgombóccal

Színes tészta

Ebben a receptben a tészta nem színes, csak a végére a hozzávalóktól lesz színes. :) Igazából ez most úgy készült, hogy belenéztem a hűtőbe és improvizáltam az ott lévőkből. Gyorsan, finomat... :)

Azóta leszoktam a narancssárga színű cheddar sajtról, mert olvastam, hogy nem igazán jó a szervezetnek, amivel színezik, allergiát okozhat. Kár...

Hozzávalók:

4 db mini cukkini

fél fej lilahagyma

1 ek görögjoghurt

2 ek kefír

70 g durumtészta

7 g narancssárga cheddar sajt

2 ek extra szűz olívaolaj

só, bors

Elkészítés:

A tésztát az olaj felén megpirítottam. Utána felöntöttem csak annyi vízzel, hogy ellepje, sóztam, és kis lángon, fedő alatt puhára főztem.

A hagymát karikákra vágtam és az olaj másik felén feltettem sülni. Nem szeretem, mikor nagyon összesül, úgyhogy figyelni kell rá. Kevés sót teszek rá, és fedő alatt kis lángon sütöm. Anyutól azt tanultam régen, hogy így kell a hagymát sütni, és valahogy egyet is értek vele.

A minicukkiniket felkarikáztam, és mikor a hagyma már majdnem elkészült, hozzádobtam. A minicukkininek szerintem nem kell túl sok idő, mert jobb szeretem, mikor még roppanós kicsit.

Mikor a cukkini is elkészült, belekevertem a joghurtot és a kefírt. Borsot tekertem hozz. Kevergettem kicsit, hogy felmelegedjenek.

Mikor elkészültek, a tányérban a már megfőtt tésztára öntöttem a zöldségeket.

Narancssárga cheddar sajtot reszeltem a tetejére.

Ennyi, nagyon egyszerű, de mégis jó.

Színes tészta

Egyszerű sült zöldbab

Zöldbabot elég gyakran szoktam csinálni, már ide is tettem fel különböző rakott zöldbabos dolgokat. Igazából ez egy nagyon egyszerű változat, amit akkor szoktam csinálni, mikor munka után hazaérve gyorsan szeretnék enni valamit. :)

Az öntetet pedig gyakran használom, anyu féle szalonnába tekert zöldbabból vettem át, csak tojás nélkül. Így is nagyon finom.

Hozzávalók:

182 g zöldbab (nálam a zöld zöldbab a nyerő)

56 g görögjoghurt

14 g kefír

20 g sajt (még mindig kecskesajt)

fél gerezd fokhagyma

só, bors

fél ek olívaolaj

47 g basmati rizs

Elkészítés:

A rizst az olívaolajon süttettem egy kicsit, míg elkezdett fehéredni. Felöntöttem másfélszeres mennyiségű vízzel, sóztam kicsit és fedő alatt, kis lángon főztem tovább.

A zöldbabot sós vízben feltettem főni. Nem szeretem sokáig főzni, csak addig, amíg roppanós marad még, de már nem nyers. Ha nagyon szétfőzzük, akkor az szerintem nem olyan finom.

Közben a sajtot lereszeltem és összekevertem a joghurttal. Egy nagyon kicsi sajtot hagytam ki belőle. Belenyomtam a fokhagymás és megsóztam.

A zöldbabot lecsepegtettem, egy jénaiba fektettem szép sorban. Ráöntöttem az öntetet. A zöldbabok végeit kihagytam az öntetből, hadd süljenek meg jobban. A maradék reszelt sajtot rászórtam a tetejére.

Előmelegített sütőben, talán 200 fokon, kb 20 percig sütöttem.

A megfőtt basmati rizzsel tálaltam. Egyszerű, de még is finom.

Egyszerű sült zöldbab

Hajdinával (grecskával) töltött karalábé

Ez volt amit eredetileg kipróbáltam, még a barna rizses verzió előtt. Igazából próbáltam keresni valamit, ami nem rizs és mégis jó töltelékként. Mindenképpen szerettem volna visszatölteni a karalábé kiszedett belsejét, de még valami extrát is akartam hozzá. Gondolkodtam kölesen, de aztán végülis a grecska, vagyis hajdina mellett döntöttem. Amúgy is egészséges, és nem használom eleget. :)
Ez a recept a másikhoz képest kevesebb hozzávalót tartalmaz, folyton próbálkozok, de azt hiszem ez nem baj.

Hozzávalók 1 db karalábéhoz:

1 db közepes karalábé  (most 143 g volt)

20 g hajdina/grecska 

fél fej lilahagyma

1 tk pirospaprika

1 ek olívaolaj

7 g sajt (megint kecskesajt volt)

20 g natúr görögjoghurt

só, bors

Elkészítés:

A karalábé tetejét levágtam és egy kés és kiskanál segítségével a belsejét kivájtam. Próbáltam, hogy kb. 1 cm-es vastagságú maradjon a fala. Bonyolultnak tűnik, de egész könnyen megy. Csak ne nagyon törjön be az oldala és ne lyukasszuk ki.

Annyi vízben tettem fel főni a karalábét, amennyi szépen ellepte. Kell neki szerintem minimum 20 perc. Nem kell teljesen puhának lennie, de azért már roppanós se legyen.

A grecskát kevés olajon megpirítottam. Majd kevés vízzel felöntöttem, kicsit megsóztam és fedő alatt főztem. Nem szeretek túl sok vizet hozzárakni egyszerre, mert akkor nagyon szétfő. Inkább sokat kevergetem és mindig utántöltöm, amíg meg nem puhul.

Közben a karalábé kivájt belét apróra vágtam. 

A hagymát kis kockára vágtam és az olívaolajon üvegesre sütöttem. Mikor kész volt rátettem a pirospaprikát. Elkevertem és hozzátettem az összeaprított karalábé belet. Utána sóztam egy kicsit, borsoztam. Kicsit mertem rá a másik karalábé főzővizéből és fedő alatt, kis lángon sütögettem.
Mikor elkészült, összekevertem a már megfőtt grecskával.

Közben a sajtot lereszeltem, beletettem a joghurtba. Jól összekevertem őket.

A megfőtt egész karalábét lecsöpögtettem és egy tűzálló jénaiba tettem. Beletömködtem a közben megsült, pörköltes alapú belet is.

A tetejére a sajtos joghurtot öntöttem.

Előmelegített sütőben, olyan 200 fokon, kb 25 percig sütöttem. Mivel a karalábé már igazából puha volt, így csak össze kellett, hogy süljenek. A sajt is szépen rápirult a tetejére.

Ehhez szimplán csak krumplipürét tálaltam köretként.

Grecskával töltött karalábé

Barna rizzsel töltött karalábé

Ez már a második próbálkozásom volt a töltött karalábéval, a másik verziót is felteszem hamarosan. A múltkor, mikor mondtam lengyel kollégámnak, hogy miket csinálok, közölte, ja, igen, te nem eszel húst, úgyhogy kísérletezgetned kell a zöldségekkel. Azt hiszem, ez egész jól megy. :)

Általában úgy szoktam, hogy minden hétre jusson valami olyan, amit előtte még nem próbáltam. És ez általában attól függ, hogy mibe botlok bele a boltban. Régebben pl. eszembe nem jutott volna, hogy karalábét töltögessek. Azt eddig csak a húslevesben szoktuk enni és persze a karalábélevesben. De nem hiszem, hogy bármilyen más formáját megpróbáltam volna. Az előző töltött karalábé is eredetileg levesnek készült volna, aztán másképp hozta a kedvem.

Amúgy a neten a legtöbb helyen a karalábét hússal megtöltve láttam, úgyhogy igazából magamra voltam utalva, hogy hogyan csináljam. De még mindig nem vagyok a kísérletezgetés végén. :)

Végülis úgy döntöttem, hogy egyfajta pörköltes alapot fogok csinálni, és ezúttal barna rizst használtam. Köretként krumplipürét és félbevágott párolt sárgarépát készítettem.

Hozzávalók 1 db karalábéhoz:

1 db nagyobb karalábé  (most 261 g volt)

21 g barna rizs

fél fej lilahagyma

1 tk pirospaprika

körömhegynyi babérlevél, kevés majoranna

ételízesítő ízlés szerint (én szigorúan adalékanyag nélkülit használok, otthon bioboltban vettem, csak szárított zöldségek vannak benne, a sót jobb szeretem én szabályozni)

1 ek olívaolaj

29 g sajt (én kecsketejből készült sajtot használtam, most csak az van itthon, de nem a krémes fajta)

25 g natúr görögjoghurt (otthon tejfölt használnék, de itt nem igazán van hozzá hasonló, a görög joghurt meg tejföl állagú)

fél gerezd fokhagyma

só, bors

Elkészítés:

A karalábé tetejét levágtam és egy kés és kiskanál segítségével a belsejét kivájtam. Próbáltam, hogy kb. 1 cm-es vastagságú maradjon a fala. Bonyolultnak tűnik, de egész könnyen megy. Csak ne nagyon törjön be az oldala és ne lyukasszuk ki.

Annyi sós, ételízesítős vízben feltettem főni a karalábét, amennyi szépen ellepte. Kell neki szerintem minimum 20 perc. Nem kell teljesen puhának lennie, de azért már roppanós se legyen.

A barna rizst feltettem főni, kis lángon fedő alatt, kevés sóval kb. másfélszeres vízben.

Közben a karalábé kivájt belét apróra vágtam. Ehhez aprítót használtam, nem volt kedvem késsel vagdalni. 

A hagymát apró kockára vágtam és az olívaolajon megizzasztottam (nem tudom, ez-e a jó szó rá vagy megint angolból tükörfordítok - néha törni magyar...:) ). Mikor kész volt rátettem a pirospaprikát. Elkevertem és hozzátettem az összeaprított karalábé belet. Utána sóztam egy kicsit, borsoztam, hozzátettem a babérlevelet és a majorannát. Kicsit mertem rá a másik karalábé főzővizéből és fedő alatt, kis lángon sütögettem.
Mikor elkészült, összekevertem a már megfőtt barna rizzsel.

Közben a sajtot lereszeltem, beletettem a joghurtba. Hozzányomtam a fokhagymát és borsot tekertem rá. Jól összekevertem őket.

A megfőtt egész karalábét lecsöpögtettem és egy tűzálló jénaiba tettem. Beletömködtem a közben megsült, pörköltes alapú belet is.

A tetejére a sajtos joghurtot öntöttem.

Előmelegített sütőben, olyan 200 fokon, kb 25 percig sütöttem. Mivel a karalábé már igazából puha volt, így csak össze kellett, hogy süljenek. A sajt is szépen rápirult a tetejére.

Nagyon jó lett. Krumplipürét és párolt sárgarépát tettem hozzá körítésként.

Barna rizzsel töltött karalábé

Barna rizzsel töltött karalábé

Spanakopita - Görög spenótos-fetás "rétes"

Ez a recept még mindig a görög napok keretében készült. Igazából görög barátnőm forszírozta már nagyon, hogy csináljak, mert biztos, hogy szeretni fogom. Találtam receptet a könyvben is, amit kaptam tőle (Susanna Tee - World Food GREECE), de próbáltam hozzá keresni még a neten is. Igazából úgy szoktam, hogy kitalálok valamit, aztán megnézek még öt másik receptet és mindezek alapján kiagyalom a saját bejáratú kis receptemet. Itt elveszünk, ott hozzáadunk és máris évásítva van.

A neten találtam egy nagyon jó videót, ami igen hasznosnak bizonyult. Igazából ez alapján dolgoztam, de picit változtatva. http://www.youtube.com/watch?v=s3mLBwLQYSU . Itt nagyon jól megmutatták, hogy hogyan kell a tésztát hajtogatni.

Láttam olyan verziókat, hogy csak simán letenni az aljára tésztát, rá a tölteléket és a tetejére a tésztát. Aztán a másik verzió az volt, mikor háromszögekbe hajtogatták össze a tésztát a töltelékkel. Kicsit macerásabbnak látszott, de mutatósabb mindenképpen. Ugye nem szoktam megijedni a kihívásoktól, úgyhogy kapásból ez mellett döntöttem.

Az utóbbi pár hétben teljesen baklava lázban égtem, úgyhogy a török boltban vettem a múltkor filótésztát. A baklaváig csak elméletben jutottam (túl sok kalória egyelőre), a tészta ott hevert a hűtőben. Úgy tűnik spanakopitára várva...

Amúgy a filótészta olyan, mint az otthoni rétestészta (lehet, hogy teljesen ugyanaz). Úgyhogy nyugodtan lehet azt használni. Görög barátném sógornője otthon szokta gyúrni és nyújtani, és állítólag ő egy kicsit vastagabbra hagyja, amitől kicsit másabb íze lesz a spanakopitának, és Fofi szerint úgy sokkal finomabb. Sajnos ott még nem tartok, hogy itthon csináljam meg, később...

Bár a képen úgy tűnik, hogy nagyon olajos lett, ez nem igaz. Csupán megkentem egy pici olívával, attól csillog. Elvből nem szeretem a bő olajban sütést és kerülöm, ahol lehet. Amúgy is a spanakopitát sütőben kell csinálni. Viszont ropogósra akartam, és így az olajtól szépen az lett.

Az eredeti receptekben vajjal kenik meg a tésztát, én viszont olívaolajat használtam mindenhol helyette és persze tojást is szépen kihagytam...

Hozzávalók 3-4 db (kb 10x5 cm-es) spanakopitához:

2 db nagy filótészta/réteslap

197 g fagyasztott spenótkrém (nem volt itthon friss spenót)

16 g fenyőmag

37 g lilagyhagyma (lehet vöröshagyma is)

36 g feta sajt

néhány szál friss menta és kapor

kb 2-3 ek extra szűz olívaolaj

só, bors

Elkészítés:

Felkockáztam a hagymát és kevés olajon üvegesre sütöttem. Közben a fenyőmagot száraz serpenyőben feltettem pirulni, kis lángon persze.

Mikor a hagyma megsült, hozzátettem a spenótot. Kellett neki pár perc, míg a spenót felolvadt, utána még egy kicsit tovább főztem. Mikor elkészült, akkor egy szűrőn keresztül kicsit kinyomkodtam belőle a levet, nehogy nagyon eláztassa majd a tésztát.

A mentát és a kaprot apróra vágtam. A megpirult fenyőmagot is kisebb darabokra vágtam, így legalább többnek látszott. :)

A spenótot visszatettem a serpenyőbe, de már nem tettem vissza a tűzre, hozzátettem a mentát és a kaprot, valamint a fenyőmagot. Sóztam, borsoztam. Aztán beletördeltem a fetát. Nem szedtem szét teljesen, hanem kisebb-nagyobb darabokban forgattam bele.

Félretettem hűlni egy kicsit.

Közben a filótésztát széthajtogattam. Ugyanúgy, mint a rétestésztánál itt is vigyázni kell, hogy nehogy kiszáradjon a tészta. Nagyon hamar megtörténhet. Amíg az egyik lappal játszogattam, addig a másikat letakartam nedves konyharuhával.

Nekem elég nagy volt egy lap, úgyhogy kettéhajtottam, így kaptam két réteget. Egy szilikon kenő"toll" segítségével olívaolajjal megkentem a felső lapot, nem eláztatva, hanem csak úgy itt-ott. Utána középen hosszába szétvágtam. Így kaptam kettő csíkot.

A csíkok alsó felére háromszögként tettem a tölteléket. Utána szépen háromszög alakban felhajtogattam, hogy a végére minden oldalát fedje tészta. A fenti videón nagyon jól látszik, hogyan kell csinálni. Volt egy pillanat, ahol elvesztettem a fonalat, valahogy sehogy nem tudtam megérteni a hajtogatás technikáját, a végén már majdnem otthagytam. De aztán ráéreztem, és nagyszerűen sikerült.

Az összehajtogatott háromszöges táskácskákat egy tűzálló edénybe tettem. A szilikon kenőkütyüvel kicsit megkentem olajjal a tetejét (hogy nevezzünk egy kenőtollat, ami már nem toll??).

Előmelegített sütőben, kb 180-200 fokon (nem emlékszem pontosan, melyik volt), kb 25 percig sütöttem. De persze akkor lesz jó, ha már szépen megpirult a tészta.

Annyira jó lett a "rétes", hogy azóta már többször is csináltam, amíg a filótésztám bírta.

Tzatziki mártáshoz:
70 g uborka
106 g natúr görögjoghurt
fél gerezd fokhagyma
1 kk méz
1 kk citromlé
só, bors

A tzatziki mártáshoz lereszeltem az uborkát közepes reszelőn, besóztam, hogy engedjen levet. Kis idő múlva kinyomkodtam a levét. Hozzákevertem a joghurtot, a mézet, a citromlevet. Borsot szórtam rá. Ezt táltaltam a spanakopitához.

Spanakopita - Görög spenótos-fetás "rétes"

Spanakopita - Görög spenótos-fetás "rétes"

Sült paprika halloumival és fetával - Pipéries gemistés me hallóumi

Az utóbbi időben elég sok görög napot tartottam. Görög barátnémmal és kolléganőmmel szoktunk recepteket cserélgetni unalmas munkaórákban. Ennek köszönhetően ismerkedett meg a dödöllével, míg én a görög konyha rejtelmeiben merülhettem el nap mint nap. Nemrég nekem ajándékozott egy angol nyelvű könyvet görög receptekkel, amit annak idején a barátjának vett. A barát már magas szintre jutott a görög konyhaművészetben, úgyhogy nálam talált új gazdára a könyv (Susanna Tee - World Food GREECE).

A görög konyha amúgy is nagyon közel áll hozzám. El is kezdtem forgatni a könyvet nagy örömmel. Amúgy annyira egyszerű ételek vannak benne, hogy néha a fejemet fogtam, hogy nekem ez még nem jutott eszembe. A mostani étel is néhány alapanyagból készül és mégis hihetetlenül finom.

A halloumi sajt egy kemény sajtféle, török, görög ételekben nagyon sokat használják. Egy másik kedvencem, a saganaki is ebből készül. A recept eredetileg halloumit ír, viszont helyettesítésként fetát is ajánlják. Gondoltam, kipróbálom mindkettőt, hogy lássam a különbséget. Halloumival jobban ízlett nekem, de ezt döntse el mindenki maga.

Na, szóval a Sült paprika halloumival és fetával receptje következik.

Hozzávalók 1 személyre:

2 db piros kaliforniai paprika (érdekes, hogy mikor Kaliforniában voltam, akkor ott ezt nem kaliforniai paprikának hívták...)

2 gerezd fokhagyma

4 szelet vékonyra vágott halloumi

6 szelet vékonyra vágott feta (a feta keskenyebb, mint a halloumi)

néhány mentalevél (paprikánként kb 2 db)

1-2 ek citromlé

fél citrom héja

10 g fenyőmag

kakukkfű (ha van friss, az, ha nincs, akkor szárított)
2-3 ek extra szűz olívaolaj

Elkészítés:

Elsőként a fenyőmagot száraz serpenyőben feltettem pirulni, kis lángon persze, nehogy megégjen.

A paprikákat félbe vágtam, csumáját kiszedtem, de úgy, hogy a szára megmaradjon. Bár enni nem jó, de mutatósnak mutatós. Megkentem egy kis olajjal kívülről és belülről és egy tűzálló tálba tettem, belsejével felfelé.

A fokhagymát vékony szeletekre vágtam, és felét beleszórtam a paprikákba, egyenletesen elosztva.

A halloumit és a fetát eloszlattam a paprikákban. Rátettem 1-2 mentalevelet mindegyikre.

Reszeltem citromhéjat rájuk, aztán a maradék fokhagymát is. Minden paprikába tettem a már megpirult fenyőmagból. Még megszórtam kakukkfűvel, borssal.

A végén egy kis citromlével és olívaolajjal jól meglocsoltam.

Előmelegített sütőben, 200 fokon kb 30 percig sütöttem. De igazából akkor jó, mikor a paprika már megroggyant és itt ott megbarnult, a sajt pedig kicsit megolvadt. Teljesen nem fog elolvadni, mert egyik sajt sem olvadós fajta.

A lenti képen a felső kettő készült fetával (a sajt jóval fehérebb), az alsó kettő pedig a halloumival.

Sült paprika halloumival és fetával - Pipéries gemistés me hallóumi